13+1 tény és érdekesség a PET palackról

A PET palack szerves része lett a mindennapi életünknek. Óriási számban fogy ez a csomagolástípus a világ polcairól, ugyanis tulajdonságai rendkívül kedvezők. Az üveghez viszonyított könnyűsége, kémiai anyagokkal szembeni ellenálló képessége, átlátszósága, gázzáró képessége mind-mind elősegítette, hogy az üdítős italok első számú csomagolóanyagává váljon. Ebben a bejegyzésben a PET palackokról gyűjtöttem össze érdekes adatokat. Vajon, ha most ez egy 13+1-es totó lenne, akkor hány találatot érnél el? :)

A 13+1 tudományos és hétköznapi érdekesség a PET palackokról.

#1.) A polietilén-tereftalátot (PET), mint új műanyag típust, 1941-ben szabadalmaztatta John R. Whinfield és James T. Dickson egy brit textilipari vállalatnál. További 10 évnek kellett eltelni az első nagy sorozatban gyártott PET termékhez, ami nem palack volt, hanem a mai napig kapható Mylar márkanevű fólia, amelyet tükörfóliaként, vagy éppen fényes felületű héliummal töltött lufikhoz használnak [1].

Az első PET palackot Nathaniel C. Wyeth amerikai gépészmérnök mutatta be 1973-ban [2], tehát a legidősebb PET palack legfeljebb 46 éves.

#2.) A gyártók folyamatosan csökkentik a környezeti lábnyomukat, amely a műanyag palack elvékonyodásában figyelhető meg. Persze, a gyártókat az alapanyagköltségek lefaragása érdekli a fejlesztések során, de ha kevesebb anyagot használnak fel, az a környezetnek is jó. Egy egyutas, 0,5 literes PET palack tömege 1990-ben még 24 g volt, 2015-ben 10 g alá csökkent a legvékonyabb palackok tömege. A mai palackok tehát 60%-kal könnyebbek a korábbiaknál [3].

Annyira lecsökkentették a termék környezeti lábnyomát, hogyha visszahoznák a visszaválthatós PET palackokat, akkor azokat legalább 8 alkalommal újra kellene tölteni (ezt a célszámot nem sikerült elérni akkor, amikor forgalomban volt itthon). Egy betétdíjas üvegpalackot pedig legalább 40x kell újratölteni ahhoz, hogy a környezeti lábnyoma azonos legyen az egyutas PET palackéval. Ez persze nem azt jelenti, hogy a megvásárolt PET palackot azonnal ki kell dobnod a szelektív gyűjtőbe, töltsd újra nyugodtan többször!

#3.) Ha csak teát, szörpöt, vizet töltesz bele és használat után kiöblíted, akkor nyugodtan használhatod többször is, egészségügyi kockázat nélkül. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a PET nem tartalmaz Biszfenol A-t (BpA), ftálsavat (itt rendszeresen összekeverik a ftálsavat és a tereftálsavat ugyanis!), és lágyítószereket sem. És nem csak mostanában nem tartalmaz, sosem használták ezeket az anyagokat a PET gyártásánál. A PET előállításához abszolút nincs szükség BpA-ra, és a palack falát sem akarja senki lágyítani.

Persze ez nem azt jelenti, hogy a PET-ből soha nem oldódik ki semmi a használata során (sajnos ilyen szuper anyag nem létezik). Arról, hogy milyen anyagok (pl. antimon, tereftálsav) és mekkora mennyiségben oldódhatnak ki a PET palackból, arról egy másik bejegyzésben olvashattok majd!

#4.) 1 kg PET alapanyagból 40 db 1,5 literes ásványvizes palack készíthető. A primer PET granulátumok ára nagyjából 400 Ft/kg (az ár a kőolaj világpiaci ára szerint ingadozik), tehát kb. 10 Ft-ba kerül a palack anyagköltsége. Erre még rájön a gyártás során felhasznált energia is, így ahhoz, hogy egy 1,5 literes PET palack elkészüljön még további 10-12 Ft szükséges.

#5.) Egy PET palacknak minimum 6-8 bar nyomást ki kell bírni a szénsavas üdítők esetleges leejtése miatt. Egy átlagos autó guminyomásának 3-4x-esét. Éppen ezért a szénsavas ásványvizes, vagy üdítős palackok mindig kicsit vastagabb falúak, mint a szénsavmentes flakonok.

#6.) A palack alapanyagául szolgáló PET granulátumokat, mivel azok vízfelvételre hajlamosak, a feldolgozás előtt 160°C-on szárítják legalább 4 órán keresztül. A granulátumokat a feldolgozógép megolvasztja kb. 275°C-os hőmérsékleten, majd a létrejött folyékony anyagot egy szerszámba sajtolja. Így készül el a palack előformája, amely lényegében egy 12-15 cm hosszú fiola. A későbbiekben ezt a fiolát visszamelegítik 100-120°C közé és nagynyomású levegővel fújják fel a végleges palack méretére. Érdekesség, hogy a palack nyakrészét már az előformán kialakítják, így akár arra is probléma nélkül rá lehet csavarni a kupakot.

#7.) Minden liter megvásárolt ásványvíz palackozásához további 2 liter víz felhasználása szükséges a gyártás során. Így amikor megiszunk 1,5 liter ásványvizet, igazából 4,5 liter vizet fogyasztunk összesen.

#8.) A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. 2011-ben, utolsóként szüntette meg a betétdíjas 2 literes PET palackok itthoni forgalmazását. Az üdítőgyártók amúgy kifejezetten kampányoltak a visszaváltható PET palackok ellen. Ennek egyik oka volt, hogy nem lehetett tudni, hogy a fogyasztók miket tároltak benne az üdítő elfogyasztása után. Másrészt, a palackokat nem sikerült a kívánt számban újratölteni, ugyanis a szállítás során megkarcolódtak a rekeszekben és a vevők nem voltak hajlandók megvenni azokat [4]. Amúgy van egy termék még, amelynek a műanyag palackja továbbra is betétdíjas: a szódavíz (szikvíz).

#9.) A boltokból percenként átlagosan 1 millió PET palackot vásárolunk a Földön. Ez a brutális fogyasztás azt jelenti, hogy naponta 1,3 milliárd PET palack fogy a polcokról. A Föld lakossága jelenleg 7,6 milliárd fő, tehát 6 nap alatt minden emberre jut egy potenciális hulladék palack.

#10.) A világon körülbelül minden 3. PET palackot sikerül csak szelektíven visszagyűjteni. Németországban ez az arány 95%-nál nagyobb, ugyanis a PET palackra betétdíjat szabtak ki, amely átszámítva 80 Ft minden egyutas műanyag palackra. Az EU-ban kicsit több, mint 50%-os a visszagyűjtési arány; Magyarországon 10 palackból 3 kerül szelektíven összegyűjtésre - ezzel nagyjából az átlag közepén vagyunk, az USA-val azonos szinten.

#11.) 63 db 0,5 literes PET palackból egy XL-es méretű férfi polár pulóver készíthető.

#12.) Sajnos a képződő PET palackok egy része belekerül az édes- és sós vizeinkbe. A mértéke évente millió tonnában fejezhető ki! Azonban ez nem a palackok hibája, hanem a felelőtlen embereké. Az óceánokból lehalászott műanyaghulladékból több figyelemfelkeltő akció is volt. Az egyik ilyen a Real Madrid mérkőzése volt, amikor is 2016-ban a Sporting Gijon elleni bajnoki mérkőzésen olyan mezben léptek pályára, amelyek szerelésenként 28 db hulladék PET palackból készültek. Az eset pikantériája, hogy a mérkőzésen végig szakadt az eső, az újrahasznosított anyagból készült mezekről pedig lekoptak a szponzori feliratok, az anyag rosszabb nyomdázhatósága miatt [5].

#13.) Ha egy PET palackba 80°C-nál melegebb italt töltünk, akkor a palack össze fog zsugorodni. Ugyanis a palackhoz használt PET alapanyagnak az üvegesedési hőmérséklete nagyjából 80°C-on van. Ezen hőmérséklet alatt a palack "üvegszerűen" viselkedik és a palack tartja a formáját. 80°C felett azonban a termék falában lévő óriásmolekulák mozgékonysága hirtelen megnő. Mivel a molekulák az előzetes palackformázás miatt nyújtott állapotban vannak, így a nagy hőmérséklet hatására azok képesek visszarendeződni egy kevésbé kinyújtott alakra, ami miatt a palack összemegy.

Amúgy, ha 160°C-os sütőbe tesszük a PET palackot, akkor az eredeti átlátszó flakon egyes részei ki fognak fehéredni. Ennek az oka, hogy habár a PET alapanyag egy részben kristályos műanyag, a palackgyártásnál nagyon gyorsan hűtik le az alapanyagot, így az nem tud kikristályosodni. Ha nem alakul ki kristályos rész, akkor nincs ami meg tudná törni és elnyelni a fényt, ezért látunk át a palackon. Azonban a sütőben a hosszú hőhatás miatt beindul a kristályosodási folyamat a palack falában, a kialakuló kristályok pedig elkezdik megtörni és elnyelni a fényt, ami miatt azt már fehérnek fogjuk látni.

+1.) Magyarországon minden évben megrendezik a PET Kupát, amely eseményen a Tisza árteréből begyűjtött PET palackok és egyéb hulladékok felhasználásával készült tutajokkal versenyeznek. 2017-ben az önkéntesek 21 hajót építettek meg hulladékból, amelyekkel a program során 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a Felső-Tiszán [6]. Köszönjük a munkásságukat! Aki pedig szeretne, csatlakozhat a programhoz önkéntesként ;)