Nem csak az itthoni papír alapú forint bankjegyek újulnak meg folyamatosan, hanem a külföldi valuták is. Köztük a legérdekesebb az Egyesült Királyság, ahol a papír elhagyásával a bankjegyek anyagát 2016-tól tudatosan cserélik le műanyagra.  

Műanyagból készült brit 10 fontos bankjegyek [1]

Nagy pénzcserélési hullám söpör végig az Egyesült Királyságban, ahol az £5 papírpénzt (igazából gyapot alapú papír bankjegy) 2016 szeptemberében lecserélték műanyag alapúra. Ezt a folyamatot követte 2017-ben a 10 fontos címlet és idén novemberben az új £20 bankjegyet is bemutatták, amely 2020-tól lesz majd hivatalos fizetőeszköz. Fokozatosan minden címletet műanyagra váltanak a britek. Mi az oka a papírpénz elhagyásának? Ennek jártam utána.

Az új fizetőeszközök előnye lényegében ugyanaz, mint a műanyagoknak általánosságban: rendkívül tartósak [2]. A forgalomba kibocsátott műanyag bankjegyek lassabban használódnak el, ami különösen a gyakran gazdát cserélő kis címletek esetén kedvező (ezért is haladnak a kis összegektől az egyre nagyobbak felé). Amíg a gyapot alapú papír £5 és £10 címletek között igazi matuzsálemeknek számítottak az 5 éve forgalomból lévő bankjegyek (átlagosan 24 hónapig voltak forgalomképesek), addig az új polimer alapú bankjegyetektől azt várják, hogy az élettartalmuk két és félszer hosszabb lesz, mint a papírok esetén. Miért is?

Az £5 címlet forgalomba hozatala előtt a Bank of England tesztelte, hogy mit bír az új fizetőeszköz: forrásban lévő vízben főzték, mikróban sütötték, vörösborral locsolták. Nem okozott problémát a 90°C-os vegyszeres mosás sem, tehát a nadrágzsebben felejtett pénz nem mállik szét apró darabkákra a mosógépben. A polimer alapú bankjegy 120°C-ig tartós (csak nagyobb hőmérsékleten kezdett meglágyulni a bankó). További nagy előnye a műanyag pénznek, hogy gyűrődéssel szemben sokkal ellenállóbb, szinte lehetetlen eltépni a teljesen új bankjegyet. Kivétel, ha kisméretű szakadás jelenik meg rajta, onnantól már viszonylag kis erővel eltéphető. A bankók hamisítása is szinte lehetetlen az otthoni nyomdatechnikákkal. Tehát minden tekintetben ellenállóbb és korszerűbb a korábbi pénzek anyagával szemben, egy tényezőt kivéve: a vasalást. Ezt még a jegybank is elismerte, hogy az új polimer bankjegyek először a nagy hő hatására összezsugorodnak, hosszabb idejű vasalás esetén jelentősen rongálódnak, megömlenek. A bankjegy éghetőségével kapcsolatban sem sikerült előre lépni, az új polimer alapú bankjegyek ugyanúgy éghetők, de legalább a kezdetekben nehezebben gyulladnak meg a papírnál.

Tartja a mondás, hogy a pénznek nincs szaga. Nos, ez a polimer alapú bankjegyekre még inkább igaz. A műanyag bankjegy vízálló és nem rostos jellegű, mint a papír, így a zsíros ételek maradványai könnyen letörölhetők a pénzről, ugyanúgy, mint a ráömlő kávé, vörösbor. Így az emberek tisztább fizetőeszközhöz is jutnak. Ha már fizetőeszközhöz jutás... a brit jegybank felhívta a figyelmet, hogy az újonnan kibocsátott bankjegyek könnyebben összetapadnak, illetve a polimer bankjegy könnyebben kicsúszik az emberek kezéből és zsebéből a kisebb súrlódási tényezője miatt.

Az új műanyag pénzeket a bemutató után az ITV News munkatársai is tesztelték, a videó itt látható:

És végül: vajon milyen csodaműanyagból készítik az új bankjegyeket Angliában a XXI. században? Mindenkit ki kell, hogy ábrándítsak. A bankjegyeknek továbbra is csak a rájuk nyomtatott címke miatt lesz értékük, a felhasznált műanyag alapfólia ugyanis nem más, mint az egyik legolcsóbb tömegműanyag: a polipropilén (PP). Ugyanaz, amiből az előző posztban bemutatott ételtároló edények is készültek. Az alap fóliát úgy hozzák létre, hogy a műanyag granulátumokat megömlesztik egy feldolgozó berendezésben (úgynevezett extruderben), amelyből a folyamatosan kilépő ömledéket egy speciális szerszámmal felfújják. Így lényegében egy lufihoz hasonló, vékony fóliát nyernek, amelyet lehűtenek és nagy sebességgel húznak el a gyártósoron. A gyártáskor a fóliát két irányban is erősítik (gyártási irányra az elhúzási sebességgel és rá merőlegesen, szélességében apró csipeszekkel), hogy a keletkező fóliatermék sokkal erősebb és ellenállóbb legyen.

A műanyag fizetőeszközök bevezetése előtt a Bank of England környezetvédelmi hatástanulmányt is kért. A 133 oldalas tanulmány [3] egyértelműen rámutatott arra, hogy a műanyag fizetőeszközök gyártása és alkalmazása kedvezőbb a papírnál:

• A polimer bankók könnyebbek, mint a papír társaik, tehát kevesebb alapanyagot kell felhasználni. 
• A műanyag bankjegyek előállításához kevesebb energia és jelentősen kevesebb vízfelhasználás szükséges. 1 kg £5 műanyag bankjegy előállításához jóval kevesebb vízre van szükség, mint 1 kg papírpénzhez (műanyag: 70 l/kg, addig a papírpénznél 1 000 liternél több víz is szükséges 1 kg késztermékhez).
• Az £5 címletű műanyag fizetőeszközöknek kisebb a szén-dioxid lábnyoma 16%-kal, mint a hasonló papírpénzé, a £10 műanyag bankjegy használatakor pedig 8%-kal kisebb a lábnyom.
• A bankjegyek teljes életciklusa során az ATM működtetése és használata okozza a legnagyobb környezetterhelést, ennek van a pénz teljes életciklusa során a legnagyobb ökológiai lábnyoma! Hogy mekkora? Az automatákat döntően 10 és 20 fontos címletekkel töltik fel, ezeknél a bankjegyeknél a teljes ökológiai lábnyom 80%-át az ATM használata okozza önmagában (függetlenül attól, hogy a bankjegy papírból, vagy műanyagból készült)!

A bankjegyek teljes környezeti hatása az életciklusok során (ATM használati szokások figyelembe vétele nélkül). Az ábrán látható, hogy a PP műanyag bankjegyek kisebb környezeti hatása egyértelműen a kedvezőbb félkész termék gyártási folyamattal magyarázható [3].

A műanyag bankjegyek használata tehát szinte minden szempontból kedvezőbb, mint a papírpénzek használata. Biztonságosabbak, tartósabbak és tisztábbak is, ráadásul a gyártásuk is kevésbé terheli a környezetet. A polimer bankjegyek használata mégis lassabban terjed, aminek legfőbb oka az emberek ragaszkodása a megszokott papírpénzhez. Először Ausztrália cserélte le a fizetőeszközét műanyagra 1988-ban. Az első európai ország Románia volt, ahol műanyag fizetőeszközzel lehetett vásárolni a boltokban 1999 óta. Azóta már műanyag fizetőeszközökkel találkozhatunk többek között Kanadában, Új-Zélandon, Izraelben, Vietnámban és most már Nagy-Britanniában is [4]. Itthon viszont a közeljövőben nem várható a papírpénz leváltása a tartósabb, fenntarthatóbb és környezetbarátabb műanyag bankjegyekre.

Források:

[1] EveningStandard online.
[2] Szabó G.: Végéhez ért a papírpénzek korszaka?
[3] PE International AG: The Bank of England: LCA of paper and polymer bank notes.
[4] Wikipédia: Polymer banknote