A Csendes-óceán felszínén úszó óriási szemétszigetről naponta számolnak be a híradókban, a hírportálokon és más blogok a bejegyzéseikben. Éppen ezért érdemes objektíven körüljárni: tényleg csak a műanyaghulladék az, ami elárasztja a Földünket?

A műanyagokkal kapcsolatos ellenérzés egyik fő oka a belőlük nagy mennyiségben képződő hulladék és azok nem megfelelő hasznosítása. Talán így nem véletlen, hogy egy magánszemély az utcákon sodródó és az óceán felszínén lebegő szeméthegyeket a műanyagokkal azonosítja, hiszen ő maga is nagy mennyiségű hulladékot dob ki belőlük a kukába, a csomagolóanyagok rövid életciklusa miatt. De vajon tényleg a műanyag az, amiből a legnagyobb mennyiségű hulladékot termeljük a háztartásainkban?

Ennek megválaszolására egyik legjobb lehetőség a KSH statisztikai adatainak tanulmányozása. Az első legfontosabb kérdés talán az, hogy a magyar lakosok mennyi hulladékot is termelnek egy évben? A 2016-os adatok [1] alapján a települési hulladék mennyisége 3.721.000 tonna volt. Igen, 3,7 millió tonna! Ebben lényegében minden lakossági hulladékunk benne van, amit:

• a vegyes hulladékgyűjtőbe helyeztünk,
• amit a közterületeken lévő kukákba dobtunk,
• amit közterületeken elszemeteltünk,
• és az is, amit a szelektíven gyűjtöttünk össze.

Ez az érték, akármilyen meglepő, már egy pozitív változás eredménye. A 2000-es évek közepén ez a szám még 4,5 millió tonna felett volt. Tehát az elmúlt 10 évben a házunk körül képződő hulladék mennyisége közel 20%-kal csökkent. Mindez azért bizonyítja, hogy a lakosság egyre jobban elkötelezett a hulladék mennyiségének csökkentése iránt.

Viszont a 3,7 millió tonna vegyes összetételű hulladék azt jelenti, hogy egy átlagos magyar állampolgár évente 380 kg, vagyis naponta kicsivel több, mint 1 kg hulladékot "termel". Függetlenül attól, hogy nagyvárosban, vagy falun él; hogy fiú-e vagy lány; illetve hány éves. Az igazán környezettudatosak persze ennél biztos kevesebbet, a nagyvárosokban lakó polgárok pedig valószínűleg az átlagnál több hulladékot halmoznak fel. És ezekben az adatokban még nincs benne a hivatalos keretek között elszállított építési-bontási hulladék, a vállalatok hulladéka és a veszélyes hulladék sem.

De maradjunk a saját otthoni hulladékkupacunknál, boncoljuk tovább az adatokat. A begyűjtött vegyes hulladékot különböző anyagfajták szerint csoportosítják, statisztikai módszereket használva. A legutóbbi eredmények csak a 2015-ös évből állnak rendelkezésre, azonban ezek az arányok lényeben nem változtak az utóbbi években, így jól használhatók. A diagramból egyértelműen látszik, hogy habár a lakosság egyre környezettudatosabb, még mindig sok olyan hulladék kerül a vegyes hulladékgyűjtőbe, aminek nem ott lenne a helye. A mai napig legtöbbször a konyhai- és kerti szerves hulladék (ételmaradék, zöldséghéjak, falevél, fű) kerül bele a szemetesekbe, pedig ezeket komposztálni kellene. Ezt követik fej-fej mellett haladva a kukákban a papír (csomagolás, újságok) és a műanyag, mint a 2. és 3. leggyakoribb hulladékfajta. Aztán a textil, az üveg, a lomtalanítási- és a fémhulladék. És mi van az egyéb kategóriában? Pl. bontási törmelék, pelenka, fa, stb [2].

A magyarországi települési szilárd hulladék összetétele, tömegre vonatkoztatva (2015) [3]

Így meg is tudtuk, hogy egy átlagos magyar állampolgár naponta kb. 1 kg hulladékot termel, ebből azonban "csak" 13 dkg a műanyag. Persze ennek az értéknek nem kell örülni, nem is szabad, lehet ezt még csökkenteni! De az adatok alapján felelőtlen lenne azt állítani, hogy csak a műanyaghulladékunkba fogunk belefulladni.

De akkor mégis miért tűnik sokkal többnek a műanyaghulladék? A válasz az, hogy a műanyagokból készült termékek sűrűsége a többi anyaghoz viszonyítva kicsi. Azaz relatív könnyűek, különösen, ha a térfogatukhoz viszonyítjuk. Egy nagyobb méretű műanyag bevásárló zacskó is csupán 10 gramm, mégis nagy kiterjedése miatt, biztosan tapasztaltad már, összegyűrve is a konyhai kuka felét elfoglalja. Ugyancsak a kis sűrűség a válasz az óceán tetején lebegő szeméthegyekre is. A műanyagok többsége a kis sűrűségük miatt a sós víz felszínén úsznak, ezért vannak szem előtt. Hogy pontosan hogyan kerültek ide, arról is lesz majd szó egy másik bejegyzésben. Azonban ez a szeméthegy csak a "jéghegy" csúcsa. Lehet, hogy jobb, ha nem is gondolunk bele, hogy mennyi veszélyes és mérgező anyag süllyedt le az évek során az óceánok fenekére... és habár nem látjuk azokat, attól még mérgezik a világunkat, sőt az is lehet, hogy jobban, mint a műanyag.

Források:

[1] Központi Statisztikai Hivatal, 5.5.2. Az egyes hulladékfajták mennyisége a kezelés módja szerint (2004–)
[2] Ronkay Ferenc: Még egy esély című blogja.
[3] Központi Statisztikai Hivatal, 5.5.3. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék összetétele (2006–)