Azzal bizonyára sokan egyetértenek, hogy az élelmiszerek és az ásványvizek, üdítők csomagolásai inkább szükséges rosszak, mintsem olyan termékek, amelyekre az ember jó szívvel gondol. Szerepük azonban mégis megkérdőjelezhetetlen. A csomagolás biztosítja az élelmiszer hosszabb felhasználhatósági idejét, a termék védelmét a szállítás és tárolás során, illetve a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (szavatossági idő, összetétel, stb.). Ettől függetlenül igenis fontos, hogy a meglévő csomagolások helyett más lehetséges, környezetbarátabb alternatívákat keressünk. Mai bejegyzésben az Ooho! projektet mutatom be, ahol a feltalálók kitűzött célja nem más, minthogy lecseréljék a PET palackokat a saját biocsomagolásukra.

A mostani bejegyzésben megismerhetitek a legfontosabb műanyaggyártó berendezéseket és működésüket. Azokat a tömeggyártó berendezéseket, amelyek óriási számban öntik magukból a mindennapokban használt műanyag eszközeinket és termékeinket. Most a két legfőbb gyártási technológiát mutatom be: az extrúziót és a fröccsöntést, amelyek nagy arányban lefedik a műanyagipari termelést, illetve további gyártási lépések alapjául szolgálnak.

A PET palack szerves része lett a mindennapi életünknek. Óriási számban fogy ez a csomagolástípus a világ polcairól, ugyanis tulajdonságai rendkívül kedvezők. Az üveghez viszonyított könnyűsége, kémiai anyagokkal szembeni ellenálló képessége, átlátszósága, gázzáró képessége mind-mind elősegítette, hogy az üdítős italok első számú csomagolóanyagává váljon. Ebben a bejegyzésben a PET palackokról gyűjtöttem össze érdekes adatokat. Vajon, ha most ez egy 13+1-es totó lenne, akkor hány találatot érnél el? :)

Az amerikai focihoz és egyéb veszélyesebb sportokhoz védőfelszereléseket gyártó vállalat, a Riddell, egy teljesen új fejvédőt dobott piacra. Különlegessége, hogy a fejvédő belseje 3D nyomtatással készül, amelynek oka, hogy így személyre szabott formákat lehet létrehozni, illetve az alkalmazott nyomtatási struktúra sokkal jobban védi a fejet, mivel nagyobb energiát tud elnyelni, mint az eddigi sisakok.

3D nyomtatással készült belső rácsos fejvédő elemek, amelyeket összeillesztenek és a külső szilárd réteghez illesztik a sisaknál [1]

Magyarországon közel 4 millió gépjármű van forgalomban [1]. Az autókon, buszokon és tehergépjárműveken lévő gumiabroncsok tulajdonságai az idővel romlanak, a futófelület elkopik. Itthon évente nagyjából 35 ezer tonnányi gumiabroncs állapota romlik le annyira, hogy cserélni kell azokat a biztonságos közlekedés érdekében. Azonban ezeknek a gumiknak az újrahasznosítása jelenleg még nem teljesen kiforrott.

A Föld erőforrás- és nyersanyagkészletei végesek, ezért az előállított javak fogyasztásakor minimalizálni kell azok pazarlását, hogy az utánunk következő generációk is részesülhessenek belőlük. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy szakítsunk a korábban megszokott lineáris gazdálkodással és előnyben részesítse mindenki (a tervezők, a gyártók, a felhasználók és a hasznosító műhelyek) a körkörös gazdálkodást azért, hogy a termék anyaga annak hulladékká válása után egy másik árucikk "bölcsője" lehessen. Segíteni kell, hogy egy felhasznált alapanyag a lehető legtovább maradjon a körforgásban, abból pedig a lehető legkevesebb hulladék kerüljön ki minden anyagfajtából, legyen szó papírról, fáról, fémről, vagy éppen műanyagról. Szerencsére a társadalmi elvárások, az ipari szemlélet és a törvényi szabályozások is ebbe az irányba mutatnak.

A körkörös gazdálkodás folyamata, amelyben a lehető legtovább kell forognia a bekerülő alapanyagnak az újrahasznosítások által, és csak a legvégső esetben kerülhet ki ártalmatlanításra [1]

Az intelligens, "smart" anyagok a kutatások középpontjában állnak, ugyanis alkalmazásuk olyan új lehetőségeket kínál, amelyekre a jelenleg elterjedt, hétköznapi anyagok nem képesek. Az intelligens anyagok külső behatásokra ugyanis képesek megváltoztatni a saját állapotukat. Az egyik legfőbb alkalmazási terület az alakemlékező anyagok, amelyeket egyre nagyobb arányban alkalmaznak az űr- és repüléstechnikában, illetve az orvostechnikában.

Alakemlékezés folyamata a műanyagnál: a) létrehozott, csavart és kilapított ideiglenes forma, ami hő hatására egyre inkább visszaalakul a kezdeti alakjára, amelyet az f) állapot mutat. Közben elveszíti a spirális formáját és ismét cső alakot vesz fel.

A nagy-britanniai kávéautomatákat egyutas műanyag termékeivel ellátó óriáscég célul tűzte ki, hogy értékálló kültéri bútorokat fog gyártani a rövid használat után hulladékká váló ivópoharaiból.

A boltok polcain körülnézve különböző kiszerelésekben találkozhatunk kedvenc üdítőnkkel, italunkkal. A folyadékok csomagolására döntően négy különböző alapanyagú terméket használnak: az üvegpalackot, a PET palackot, az alumínium dobozokat és a kartonpapíros "Tetra Pak" dobozokat. Most ezek közül háromnak jártam utána: vajon az üveg, a műanyag, vagy az alumínium használata tekinthető a leginkább környezetbarátnak?

A műanyagok teljes mellőzése sok bosszúságot okozna az ünnepi időszakban, hiszen megkerülhetetlen segéd- és díszítőelemei a karácsonynak, a polimerek sokszínűsége megkönnyíti a készülődést is. A bejegyzésben ennek kapcsán egy örök téli dilemmával foglalkozok: mikor vegyünk otthonra rendes, élő fenyőfát és mikor inkább műfenyőt? A jó hír az, hogy idén bármelyik mellett is döntöttünk, a használati szokásoktól függően egyáltalán nem biztos, hogy rosszul választottunk!

A képen lévő tárgyakból a műanyagipar terméke: a műfenyő, a rajta lévő műanyag gömb- és csillagdísz, illetve gyöngysor. Az izzósor műanyag szigetelése. A műanyag mikulásvirág, a dobozok szalagjai és egyes dobozok is. A fenyő girland a díszeivel együtt. A plüssmackó az ajándékok között [1].